Kár sietni!

Egy amerikai egyetem kutatójának nemrég elkészült doktori disszertációja a köldökzsinór elkötésének ideális időpontját boncolgatja: a kutató az újszülöttekkel kapcsolatos tanulmányok ellentmondásaira hívta fel a szakmabeliek figyelmét.

Catalina de Paco Matallana, a Granada Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Tanszékének munkatársa arra a kérdésre kereste a választ, hogy vajon melyik a legideálisabb időpont az újszülött köldökzsinórjának elkötésére: a születés pillanata, vagy jobb néhány percet várni?

Régen nem vágták el azonnal a baba köldökzsinórját, hanem megvárták, hogy a vérzés, azaz a köldök ereinek lüktetése természetes úton maradjon abba (ezt a módszert kései elkötésnek nevezik). A mai legáltalánosabb gyakorlat a korai vagy azonnali elkötés, amikor a zsinórt a születés pillanatában vágják el. Az új módszer előnyeit azonban nem támasztják alá a tudományos kutatások.

A kutatónő tanulmányában 151 egészséges, kilenc hónapos terhesség után világra jött baba születésénél volt jelen. Ebből 79 esetben a szülést követő húsz másodpercen belül, 72-ben pedig két perc elteltével vágták át az újszülöttek köldökzsinórját. A szakértő a baba és az édesanya szempontjainak együttes figyelembevételével kereste az elválasztás legmegfelelőbb időpontját.

A szerző elsőként a babák oxigénellátását elemezte: ekkor úgy találta, hogy a kései csoportba tartozó újszülöttek köldökzsinór-artériáiban (két verőér, amelyek a magzattól a méhlepény felé szállítják a vért) magasabb az oxigénkoncentráció, vagyis jobb a csecsemők oxigénellátottsága a korai csoport tagjaiéhoz képest. Miután a kései csoportnál a babáknak utólagos oxigénbelélegeztetésre is jóval ritkábban volt szükségük, a kutató arra a következtetésre jutott, hogy ezzel a módszerrel akár az olykor fellépő magzati oxigénhiány is megelőzhető lehet.

A köldökzsinórerek (két artéria és egy véna; utóbbi oxigénben és tápanyagokban dús vért szállít a méhlepény felől a magzathoz) melatoninszintjének elemzése szintén érdekes eredményeket tárt fel. A melatonin olyan természetes hormon, amely az agyalapi mirigyben termelődő úgynevezett gonadotróp – az ivarmirigyek működését irányító – hormonok elválasztását szabályozza. A gonadotróp hormonok a várandósság fenntartásában, illetve a terhesség alatt a petefészek működésének szabályozásában vesznek részt, szerepük van a szervezet napi ritmusának beállításában, emellett erős antioxidáns hatással is rendelkeznek. (Az antioxidánsok védik a sejteket a különböző anyagcsere-folyamatok során felszabaduló káros, reaktív molekuláktól.) A melatonin koncentrációja a köldökartériákban szignifikánsan (statisztikailag kimutathatóan) magasabbnak adódott mindkét csoport esetében a köldökvénához viszonyítva. A baba tehát nem csupán melatonint kap az anyától, hanem szervezete a születéskor már termeli is azt.

A kutató a babák tápanyag-ellátottságát is vizsgálta. Ekkor a korai csoport tagjainál a köldök ereinek szignifikánsan magasabb tápanyagszintjét tapasztalta. A két csoportban a köldökartériák, illetve a köldökvéna vérképe,vagyis általános biokémiai jellege azonban semmilyen különbséget nem mutatott.

Az édesanyák oldaláról vizsgálva a szülés típusát, a kutatónő úgy találta, hogy a méhlepény eltávolítása a késői köldökzsinór-elvágás esetén nem tart tovább, mint a manapság alkalmazott módszer mellett. Valójában ez a legfőbb szempont, ami miatt a korai elkötést bevezették a gyakorlatba, s amit most ez a tanulmány is megkérdőjelezett.

Mindez az újszülöttekkel folytatott kutatások ellentmondásaira, hiányosságaira helyezi a hangsúlyt. Hasonló tanulmányok híján a kutatónő eredményei egyelőre csupán megerősítő vizsgálatokra sarkallhatják a szakembereket, mégis úgy tűnik, a köldökzsinór korai elvágásának gyakorlata az egészséges, kilenc hónapos terhességet követő szülés esetén nem indokolt.

Török Katalin

Forrás: Origo • Egészség • 2007. június 5.