klimavarbanner

Menú

Főoldal
Születés Hete
Női test, női bölcsesség
Férfi test, férfi bölcsesség
Párkapcsolat
Család"tervezés"
Várandósság
Háborítatlanságra vágyunk
Jogszabályok, ügyintézés
Szülés és születés
Gyermekágy
Szoptatás
Csecsemő gondozás
Gyerekszoba
Család és hivatás
Gyógyító hit és tudás
Kultúrák és hagyományok
Kreatív csücsök
Környezettudatosító
Klubok és közösségek
Ajánlók
Kapcsolat
 
 

Hírlevél feliratkozás




HTML formátum?

Google hirdetés

2012. május 22. • Emil , Júlia , Rita

Németh Richard (szerk): Minőségi éhezés: szemetet eszik a lakosság PDF Nyomtat Email
Forrás: boraszportal.hu   
2011. december 13., kedd 09:43

kertinovenyekA tápanyaghiány azt jelenti, hogy a bevitt táplálék mennyisége elegendő ugyan, de a hasznosanyag-tartalma minimális. Ezt a szakemberek minőségi éhezésnek nevezik, és ez mindannyiunkat érinthet. Szabó Roland táplálkozástudományi szakértő szerint, ha valaki már délután négy órakor fáradt, vagy csak tíz-húsz percig tud folyamatosan koncentrálni, majd utána kávéznia kell, kezdje el koncentrált táplálékokkal kiegészíteni az étkezéseit, és akkor rájöhet arra, milyen a szervezet normális teljesítőképessége.

 

A szakértő szerint érdemes elkerülni a nagyüzemi körülmények között előállított, főleg ismeretlen eredetű élelmiszerek fogyasztását. Ehelyett sokkal inkább a megbízható forrásból származó, kistermelők által termelt és feldolgozott alapanyagokat érdemes használni az ételek elkészítéséhez.

Márai Géza, a Szent István Egyetem környezetgazdálkodási intézetének tanára évtizedek óta vizsgálja, hogy a “mennyiségi” gazdálkodás és a környezetszennyezés hatására hogyan romlott talajaink minősége, és ennek következtében milyen káros hatások érték a növényeket, állatokat és rajtuk keresztül egészségünket. A magyar talajok legalább felében erős savasodási folyamat ment végbe. Ennek az oka többek között a savas eső, a nagyarányú műtrágyázás, illetve a kommunális szennyezésből, a mosóporokból származó foszfátterhelés. A növények a jelenlegi gazdálkodás mellett már nem képesek elegendő ásványi anyagot és nyomelemet a talajból felvenni, és így a takarmányon keresztül az állatok sem. A tápláléklánc végén pedig ott az ember, aki hiába eszik sok zöldséget, gyümölcsöt, húst, lehet, hogy jóllakik, de minőségileg éhezik – állítja Szabó Roland.

 

Az 1960-as évektől napjainkig az élelmiszerekben drasztikusan megváltozott a mikroelemek és a vitaminok mennyisége. Az alábbi táblázatban bemutat néhányat az „eredmények” közül:

Ásványi anyag és mikroelem tartalom

Csökkenés 1966 - 1990 Maradt 1990
Búza 50,00% 50,00%
Árpa 62,30% 37,70%
Kukorica 81,40% 18,60%
Répafélék 25,00%

75,00%


Vitamintartalom

Csökkenés 1966 - 1990 Maradt 1990
Borsó 50,00% 50,00%
Tej 95,00% 5,00%
Káposzta 95,00% 5,00%
Sárgarépa 40,00% 60,00%

Forrás: A zöldség és a gyümölcs már nem a régi (2004.05.04. The Ecologist)


Egy 1985 – 96 között végzett külföldi tanulmány is a fentieket támasztja alá, és jelzi, hogy országhatárainkon túl sem jobb a helyzet:

Ásványok és vitaminok mg-ban 100 g élelmiszerben Vizsgált anyagok Eredmény 1985 Eredmény 1996 Különbség
Brokkoli

kalcium

folsav

magnézium

103

47

24

33

23

18

-68%

-52%

-25%

Bab

folsav

magnézium

B6 vitamin

39

26

140

34

22

55

-12%

-15%

-61%

Burgonya

kalcium

magnézium

14

27

4

18

-70%

-33%

Sárgarépa

kalcium

magnézium

37

21

31

9

-17%

-57%

Spenót

magnézium

C-vitamin

62

51

19

21

-68%

-58%

Alma

C-vitamin

kalcium

folsav

5

8

23

1

7

3

-80%

-12%

-84%

Banán

magnézium

B6 vitamin

kálium

31

330

420

27

22

327

-13%

-92%

-24%

Földieper

kalcium

C-vitamin

21

60

18

13

-14%

-67%

Forrás: 1985 Geigy Gyógyszerkonszern. 1996 élelmiszerlabor Karlsruhe/Sanatorium Oberthal

 

Súlyos következményei lehetnek az ásványi anyag, a nyomelem- és a vitaminhiánynak, így különösen fontos, hogyan válogatjuk meg az asztalunkra kerülő ételeket. A fenti vizsgálatok nagyüzemi növénytermesztés körülményei között folytak. Elsőként mindenkinek azt kell szem előtt tartania, hogy kerülje a nagyüzemi körülmények között előállított, főleg az ismeretlen eredetű élelmiszerek fogyasztását. Sokkal inkább a megbízható forrásból származó, kistermelők által termelt és feldolgozott alapanyagokat érdemes használni ételeink elkészítéséhez – állítja a szakértő.

 

Szabó Roland szerint ugyanakkor a helytelen gazdálkodás miatt a konyhakerti növényeink sincsenek sokkal jobb állapotban. Továbbra is problémát okoz a műtrágyázás, a növényvédő szerek túlzott felhasználása, a vetésforgó mellőzése, a szerves trágyázás elmaradása a talaj meszezése, kalcium-visszapótlásának megszűnése és a növényi hulladékok eltávolítása az ökológiai körforgásból. Ráadásul a vidéken élők közül is nagyon sokan felhagytak a termeléssel, így a nagyüzeminél valamivel jobb minőségű ételalapanyag egyre kevesebb.

Megfelelő társadalmi összefogás esetén viszont ez visszafordítható folyamat lenne, de így is évtizedekben mérhető, hosszabb időt venne igénybe – hangsúlyozza Szabó Roland. Hozzátette: addig is lépéseket kell tenni a különböző mértékű vitamin- és ásványianyag-hiányok megszüntetéséért, illetve megelőzéséért. Így nem marad más, mint a koncentrált tápanyagok, növényi kivonatok alkalmazása. Ma már egyre elfogadottabb dolog, hogy az emberek vitamin- és ásványi anyag tablettákat, kapszulákat fogyasztanak, de - az ételalapanyagok beszerzéséhez hasonlóan – e kiegészítők kiválasztásakor is különös figyelemmel kell eljárnunk. A legjobb, ha olyan forrást találunk, ahol valóban természetből származó, élő-anyag koncentrátumot kapunk. És bár az ilyen koncentrált kiegészítő tápanyagokkal nem tudunk semmilyen kárt okozni magunknak, mégis az ésszerűtlenségek elkerülése miatt érdemes szakember véleményét is kikérni – hívja fel a figyelmet a szakértő.

 

Szerkesztette:Németh Richard


Eredeti cikk: http://www.boraszportal.hu/carpe-diem/20111210/minosegi-ehezes-szemetet-eszik-a-lakossag

Share/Save/Bookmark
 

Hozzászólás

Név:
E-mail cím:
Weblap:
Tárgy:
Hozzászólás: