A mai világunkban a leginkább vitatott és a legtöbb kérdést felvető témák egyike a táplálkozás. Rendkívül nehéz eligazodni, hogy hogyan étkezzünk helyesen, egészségesen; milyen táplálkozási irányt kövessünk, ráadásul állandóan változnak a megdönthetetlennek hitt tézisek.

Ha mégis elkötelezzük magunkat valamelyik irányzat mellett, és próbálunk egészségesen táplálkozni, akkor honnan szerezzük be az ételeink alapanyagát. Léteznek egyáltalán tökéletesen egészséges és biztonságos élelmiszerek? Kinek higgyünk, amikor szakemberek állítják egy adott ételről, hogy az nagyon egészséges, aztán meg kiderül annak pont az ellenkezője (vaj és margarin, tej, tojás stb.). Sajnos, mint az élet más területein, itt is érdekviszonyok dominálnak, és sajnos nehéz hiteles forrásokat találni. Nem könnyű eligazodnunk ebben az „útvesztőben”.

Lehetne egy komplett könyvet írni a táplálkozási irányokról, előnyeikről, hátrányaikról, de ezt már annyian megtették előttem, én inkább egy „ötletcsokrot” szeretnék átnyújtani, amivel változtathatunk étkezési szokásainkon és egészségesebben táplálkozhatunk. A táplálkozás az egészséges életmódnak és a betegség megelőzésnek az alapja, ráadásul az immunrendszerünk 80%-a a bélrendszerben található, tehát fokozottan figyeljünk oda rá!

HOGYAN ÉTKEZZÜNK EGÉSZSÉGESEN?

• Törekedjünk a reformtáplálkozásra
• Kerüljük a többlet zsír, szénhidrát és fehérje bevitelt
• Minimalizáljuk a fehér, finomított termékeket (cukor, liszt, só)
• Fogyasszunk teljes kiőrlésű gabonákat, illetve belőlük készült termékeket
• Együnk minél több nyers zöldséget, gyümölcsöt
• Jutassunk a szervezetünkbe esszenciális Omega 3 és 6 zsírsavakat – (zöld leveles növények, hidegvizi halak és lenmag, dió)
• Fogyasszunk hüvelyeseket, dióféléket és magvakat, csírákat (ez utóbbiak koncentráltan mindent tartalmaznak, ami az élethez szükséges)
• Gondoskodjunk a fokozott élő (nyers) táplálék bevitelről (így biztosíthatjuk az életfolyamatokhoz szükséges enzimek bevitelét!), szemben a feldolgozott, kész ételekkel
• Csökkentsük a só fogyasztást (gyerekek 3x több sót esznek, mint a javasolt mennyiség!)

(húst és tejtermékeket mindenki saját hitrendszere, belátása és teste visszajelzései szerint fogyasszon – ez szintén egy nagyon vitatott téma)

HOL VÁSÁROLJUNK?

A hiper- és szupermarketek polcai roskadoznak a sok terméktől, amit reklámmal, kommunikációval jelentősen meg is támogatnak, sokszor eleve kész bevásárlólistával megyünk vásárolni, aztán persze rengeteg egyéb dologgal térünk haza.  Óriási választék van a nyersanyagoktól kezdve a feldolgozott készételekig, én mégis azt mondom, hogy kellő körültekintéssel vásároljunk és csábuljunk el ilyen helyeken.  Alapszabály, hogy soha ne menjünk éhesen vásárolni!  Minél kevesebb feldolgozott és készételt vegyünk.  Törekedjünk az egészséges termékek vásárlására, és ne olyat vegyünk, ami állományjavítók és tartósítószerek tömegét tartalmazza.  Én személy szerint azt sem értem, hogy miért kell tartósítószert tenni olyan ételekbe, akiket természetes úton tartósítanak. Az egyik legősibb tartósítási mód az aszalás, ennek ellenére sok aszalványban van tartósítószer!, de sorolhatnám a példákat – vecsési savanyú káposzta, torma stb. Ilyenekre is próbáljunk odafigyelni.  Nem biztos, hogy az egészségesnek beállított ételek egészségesek.

Amennyiben lehetséges inkább megbízható helyről (család, rokonság, ismerősök, piac) szerezzük be a zöldségeket, gyümölcsöket, húskészítményeket.  Piacokon még lehet találni olyan idős néniket és bácsikat, akik hagyományos módon, agyonpermetezés nélkül termesztik a zöldségeket és gyümölcsöket. Persze, ha van kertünk, mi is önellátóvá válhatunk. A bio minőség sokak számára megfizethetetlen, és a többség meg is kérdőjelezi, hogy tényleg létezik bio ebben a szennyezett világban? Én azt mondom, hogy bár ugyanúgy ebben a környezetben termesztik az adott növényt, mégis kevesebbszer lett permetezve, nem hidrokultúrában nő (a paprika és paradicsom nagyüzemben föld nélkül mesterségesen táplálva üveggyapotban él), nem génmanipulált stb., tehát sokkal többet ér, mint egy nagyüzemi produktum.

TÁPLÁLKOZÁSI SZOKÁSOK, ÉTKEZÉSI KULTÚRA

• Étkezzünk naponta ötször – így nem terheljük meg a szervezetet, egyenletesen juttatjuk be a tápanyagokat, vitaminokat, ráadásul ezzel csökkenthető a nassolás, tehát nem viszünk be felesleges plusz kalóriákat
• Együnk naponta meleg ételeket
• Lehetőleg vigyünk rendszert az étkezésekbe, azonos időpontokban együnk – nem alakul ki energiahiány, vércukorleesés stb.
• Legyünk mértékletesek, ismerjük meg testünk jelzéseit, igényeit (néha egy kis „vétkezés, kilengés” bocsánatos bűn, ne legyünk túl szigorúak magunkhoz)
• Nyugodtan, terített asztalnál történjen az étkezés – ne állva és azt hangoztatva, hogy csak éppen bekapok valamit, valamint kerüljük a gyorséttermeket
• Fontos szabály az alapos rágás
• Jó napindító egy kis meleg folyadék (tea)
• Ne feledjük, hogy az extrém - hiánybetegségekhez vezető – táplálkozási irány követése is olyan káros, mint a kizárólag csak hagyományos, fűszeres, zsíros magyar ételek fogyasztása.
• Agyonfeldolgozott ételek helyett használjunk természetes ételeket, és figyeljünk a termékösszetevőkre – minél kevesebb E-t tartalmazó ételt vegyünk és együnk.
• Amit fogyasztunk, élvezettel fogyasszuk (ne undorral és bűntudattal)

ZÖLDSÉG ÉS GYÜMÖLCSFOGYASZTÁS:

2009-ben a magyar lakosság egy főre jutó zöldség és gyümölcsfogyasztása napi 400g. (forrás: http://www.3x3.hu), ami mára valószínűleg inkább csökken, mint emelkedik. Ráadásul amint az számos kutatásból kiderült: a zöldségek és a gyümölcsök hatóanyagai (vitamin és ásványi anyagok) radikális mértékben csökkentek az elmúlt évtizedek intenzív gazdálkodása és a nagyfokú vegyszerezés, környezetszennyezés miatt. Ma a cél, hogy minél gyorsabban, minél nagyobb produktumot állítsanak elő, a régi jól bevált gyakorlatnak - vetésváltó, pihentetés, kíméletes gazdálkodás – nemigen jut szerep. Tehát még jobban oda kell figyelnünk napi szinten a gyümölcs és a zöldség (nyers!) fogyasztásra.

Két pozitív példát szeretnék bemutatni:

Egy finnországi egészségesebb táplálkozásért program hatására közel 3 évtized (1972-1997) alatt az összes szív és érrendszeri, rákos megbetegedésből eredő halálozás közel a felére csökkent. Ott célul tűzték ki a zöldség és gyümölcsfogyasztás, rostbevitel növelését és a telített zsírsavak arányának csökkentését. A program nagyon sikeresnek bizonyult. Forrás: Puska, P. (2000), Acta Cardiol 55 (4), 213-220.

Az egészséges életmódot, táplálkozást (is) már gyerekkorban kell elkezdeni: készült egy bangkoki 8 hetes felmérés, mely során 26 óvoda gyerekeinek gyümölcs- és zöldségfogyasztását vizsgálták, miután játékokkal, foglalkozásokkal népszerűsítsék az egészséges táplálkozást. A program végére a gyerekek zöldségfogyasztása megkétszereződött, és az általuk ismert zöldségek száma kettőről négyre nőtt. A szülők pedig arról számoltak be, hogy csemetéjük többet beszél a zöldségekről, és büszke, hogy ő már evett olyat az óvodában. Forrás: http://napidoktor.hu/babahaz/kebelbarat/6686/a-kis-kertesz-legenyek-szeretik-a-spenotot

Alkalmazzuk a kínai mondást, hogy együnk minden nap valami piros (pl. paradicsom, pirospaprika, alma), valami sárga (pl. spárga, sárga cukkini), valami zöld (pl. saláta, káposzta) és valami sötét színű (pl. padlizsán, fekete retek, lilahagyma) növényt.

Az adott földrajzi helynek és az évszaknak megfelelő növényeket fogyasszunk – télen inkább sütőtököt, káposztaféléket együnk az importált zöldségek helyett. A narancs a mediterrán országokban kedvelt nyári gyümölcs, mert hűti a szervezetet, ezzel szemben mi télen esszük, amikor inkább melegíteni kellene a szervezetünket.

FOLYADÉKFOGYASZTÁS

Figyeljünk oda a megfelelő mennyiségű és minőségű folyadékfogyasztásra.

• Bő folyadékbevitel
• Jó minőségű víz (ásványvíz és tisztított víz)
• Gyógyteák
• Facsart és préselt levek
• Kész üdítők – mesterséges és adalékanyagokat tartalmaznak – célszerű az összetevőket átnézni, megtévesztőek egyes egészségesnek beállított termékek is

FŐZÉSI MÓDSZEREK

Változtassunk a főzési szokásainkon, egy pici odafigyeléssel a hatóanyagok jobban megmaradnak, az ételek egészségesebbek és ízletesebbek.

• Párolás – Az értékes anyagok megmaradnak, és nem öntjük ki a „lényeget” mint a hagyományos főzéssel. Jó magyar szokás szerint a főzővizet a sok értékes anyaggal együtt le szoktuk önteni és esszük a „maradékot”. Pl. brokkoli főzés során a C vitamintartalmának 60%-t elveszti, míg párolással ez csak 20%.
• Sütés technikák – Bő olajban sültek helyett kíméletesebb sütési módokat válasszunk kevesebb zsiradék felhasználással – sütőben sütés, serpenyőben, roston sütés, de a zsiradékot nem igénylő speciális edények és a kukta is jó szolgálatot tesznek. Viszont hacsak lehet a mikrohullámú sütőt ne használjuk.
• Kerüljük a túlzott sózást és a kész fűszersókat, használjunk helyettük inkább természetes só-szegény ízesítőket és zöldfűszereket.
• Minden étkezéshez csempésszünk be valami nyerset – akár egy kis snidlinget, petrezselymet szórjunk a leves tetejére.
• Mi magunk is aszalhatunk, vagy éppen süthetünk kenyeret, lehet, hogy több idő- és  energia ráfordítással jár, de legalább tudjuk, hogy mit eszünk, és ami a legfontosabb: mindenképpen megtérül, mert az így készített étel mindig finomabb, benne van a szívünk-lelkünk is.

Remélem sikerült az egészséges táplálkozásra könnyen megvalósítható ötleteket adnom. Már a kisebb változtatásokat is meghálálja szervezetünk, és sokkal jobb közérzettel, több energiával és egészségesebben élhetünk.

Mádai Andrea – reflexológus természetgyógyász

www.kislotusz.hu, www.termeszetgyogyaszat.lapok.eu