A szomszédos Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az idén háromszorosára nőtt a kórházban hagyott újszülöttek száma. Hevesben még nem ilyen borús a kép, de a számok itt is nőnek.

A híradások arról számoltak be, hogy Borsodban elsősorban a családok nehezedő szociális helyzete indokolta, hogy az év végére negyvenre nőtt a kórházban hagyott babák száma.
– Annak megítélése, hogy alkalmas-e egy újszülött fogadására a család, a ház, amiben élnek, összetett feladat – jelentette ki Viziné Kovács Klára megyei vezető védőnő, aki hozzátette: Hevesben nem olyan rossz a helyzet, mint Borsodban.

A híradások arról számoltak be, hogy Borsodban elsősorban a családok nehezedő szociális helyzete indokolta, hogy az év végére negyvenre nőtt a kórházban hagyott babák száma.
– Annak megítélése, hogy alkalmas-e egy újszülött fogadására a család, a ház, amiben élnek, összetett feladat – jelentette ki Viziné Kovács Klára megyei vezető védőnő, aki hozzátette: Hevesben nem olyan rossz a helyzet, mint Borsodban.

Van itt is olyan térség, ahol több a gond, de a védőnők, a gyermekjóléti szolgálatokkal és a helyi jegyzővel együttműködve, mindent megtesznek, hogy csak a legvégső esetben kelljen egy babát, akár csak átmenetileg is, gondozásba venni, a családjától elszakítani. A dél-hevesi térségben fordul ez elő inkább, ahol egyébként is többen élnek nehéz körülmények között.

A babákat veszélyeztető, így a hazaadást kizáró tényező a rossz körülmények mellett a szülők drogfogyasztása, vagy alkoholproblémája is. A védőnők minden esetben arra törekszenek, hogy helyben keressenek megoldást, adjanak segítséget az anyáknak. Bár általános tapasztalat, hogy egy újszülött érkezésekor a famíliák többsége igyekszik a lehető legtöbbet segíteni, hogy a gyermek a családban maradhasson, mégis előfordul, hogy ez nem sikerül. Ilyenkor a területi védőnő ezt köteles a kórháznak jelezni.

– Ha a vér szerinti anya még a gyermek születése előtt lemondó nyilatkozatot tesz, úgy a kisbabákat már az új szülei viszik haza a kórházból – tájékoztatott Kelemen Margit, a Heves Megyei Gyermekvédelmi Központ örökbefogadási tanácsadója. – Ha ismeretlenek javára mondanak le a babáról, úgy az örökbefogadás zárt, tehát a gyermek hathetes koráig az anya meggondolhatja magát. Ha a lemondó és a befogadó pár ismeri egymást, az örökbefogadás nyílt, nincs várakozási idő.

Bonyolultabb a helyzet, ha egy baba úgy marad a kórházi újszülött osztályon, hogy sorsáról nem nyilatkoznak. Ekkor a kórház jelzi ezt a gyámhivatalnak, intézkednek az ideiglenes elhelyezéséről. Ha a megye 75 nevelőcsaládjánál van hely, akkor oda, ha nincs, akkor csecsemőotthonba kerül a kicsi. Ezután, ha a szülők továbbra sem mondanak le a gyermekről, az örökbe adhatóvá nyilvánítás fél év leteltével kezdeményezhető akkor, ha ez idő alatt nem tartja vele a kapcsolatot vér szerinti családja. A sikeres örökbeadásra akkor van jó esély, ha ez még a kisgyermek kétéves kora előtt megtörténik.

Az egri Markhot Ferenc Kórház újszülött osztályának vezetőjét, dr. Vargyay Évát is meglepte, hogy az idén az egri intézményben született, ám onnan nem a famíliájához hazavitt babák száma milyen magas. Tizennyolc ilyen kicsi sorsát kellett rendezniük. Közülük tizenhármat csecsemőotthonban helyeztek el, egy nevelőszülőhöz, egy ideiglenesen befogadó családhoz került. Három kisbabát örökbe adtak. Az egyiket litván nemzetiségű anyja hagyta náluk.

További részleteket a Heves Megyei Hírlap keddi (12.27.) számában olvashat!

Eredeti cikk: http://www.heol.hu/heves/kozelet/az-egri-korhazbol-18-babat-nem-a-csaladja-vitt-haza-419319