Kármán Tódor (1881. május 11. Budapest ? 1963. május 7. Aachen) gépészmérnök, az aerodinamika világhírű művelője. Oklevelét 1902-ben szerezte a budapesti műegyetemen. Schimanek Emil és Bánki Donát mellett tanársegéd, 1906-tól Göttingenben tanul, később ugyanott tanársegéd.

Felfedezte a mozgó hajó mögött keletkező, később róla elnevezett örvénysor törvényét. 1912-ben Aachenbe hívták meg tanárnak, egyben megbízták az Aeronautikai Kutató Intézet megszervezésével, majd vezetésével. Az I. világháború idején a fischamendi repülőtelepen szerkesztette meg Petróczy Istvánnal és Zurovecz Vilmossal együttesen a könnyen sebezhető kötött léggömbök helyettesítésére kötéllel rögzített helikopterét (PKZ helikopter).

A Tanácsköztársaság idején a Műegyetem meghívott előadója volt, s az Oktatásügyi Népbiztosság felsőoktatási osztályán a mérnökképzés reformjának előkészítésén dolgozott, erőteljesen szorgalmazta a műszaki felsőoktatás korszerű matematikai megalapozását. 1919-ben visszatért Aachenbe. 1926-ban a California Institute of Technology a Pasadenában létesítendő Guggenheim Aeronautical Laboratory megszervezésére hívta meg. 1930-ban elhagyta a fasizálódó Németországot, s a pasadenai intézet igazgatója lett.

Tudományos munkásságát több mint száz tanulmánya és könyve őrzi. Megalkotta a határfelület elméletét, ezzel kapcsolatban a szárnyfelület alakítása és méretezése elméletét hangsebességen felüli repüléshez. Eredményei miatt a hangsebességen felüli repülés atyjának nevezik. Fontos eredményeket ért el a szilárdságtan, képlékeny alakítás, kristályrács-szerkezet, súrlódási áramlási ellenállás, a szilárd rakétahajtóanyagok, a hőátadás és áramlási ellenállás összefüggése vizsgálatában, valamint a magnetohidrodinamikában. A NATO repülőügyi kutatási és fejlesztési elnöke volt. Számos amerikai, európai és ázsiai egyetem, 1962-ben a budapesti Műszaki Egyetem is tiszteletbeli doktorává avatta. 1963-ban megkapta az USA legnagyobb tudományos kitüntetését, a First National Medal of Science-t. Tulajdonosa a Prandtl-emlékgyűrűnek, a Watt International Medalnak és a Gauss-éremnek is. Főbb művei valamennyi világnyelven megjelentek.

Krisztyán Tódor züllött kalandor Jókai Az arany ember című regényében. Az ő apjának váltócsalása folytán ment tönkre Noémi apja, Tódor mégsem átallotta Noémi anyját zsarolni, és tőle lánya kezét és a titkos szigetet követelni. Timár Mihály azonban addigra már a sziget tulajdonosa volt, így elkergette a gazembert. Később mégis jobbnak látta egyezkedni vele, hiszen Tódor ismerte kettős életének titkát. Rábízta hát egy nagy brazíliai üzleti vállalkozását. Tódor itt is csalt és lopott, a céget tönkretette. Gályára került, de megszökött, egyenest Timár balatoni házába. Fegyencruháját Timáréra cserélte, s megfenyegette, hogy leleplezi őt, ha nem engedi végre át neki Noémit és a Senki szigetét. Timár kilökte házából, Tódor vak dühében a Balaton jegére futott, mely rövidesen bszakadt alatta. Tavasszal fellelt hulláját a ruhák alapján, mint Timár Mihályét azonosították. A romantikus regény kalandos és meglepő fordulataihoz általában elengedhetetlen kellék a velejéig romlott, aljas intrikus, ezt a szerepet itt Krisztyán Tódor tölti be.

A névanalízis szerint a Tódor név találékony, magát természetesen kifejezni képes személyiség kialakulását segíti. Akkor érzi magát leginkább elemében, amikor mások társaságában lehet, szeret táncolni, énekelni, szórakozni. Temperamentumos, idealista ember, erős érzelmekkel. Szeret a pillanatnak élni, az ?ahogy esik, úgy puffan" elve alapján. Az egyhangúságtól és a korlátoktól kifejezetten szenved.

Névnapjukat a Tódorok február 6-án, 7-én, szeptember 4-én, 15-én, 19-én, október 11-én, november 2-án, 11-én vagy december 28-án ünnepelhetik.

Források: Ladó-Bíró, www.kabalarians.com, mek.oszk.hu, Irodalmi alakok szótára.