Születés Hete Közhasznú Egyesület

Bírósági nyilvántartási szám: (B.-A.-Z. Megyei Bíróság) 3676.
Adószám: 18445121-1-41
Bankszámlaszám: 10300002-10396249-49020010 (MKB Bank Zrt.)
Székhely: 1026 Budapest, Szilágyi Erzsébet fasor 43/b

(székhely módosítás alatt, a régis székhelyről elköltöztünk, az új székhely címe hamarosan a levelezési cím lesz.)

Telephely és levelezési cím: 1082 Budapest, Leonardo da Vinci utca 14-14 01/08

Telefon: 30/96 433 96

Mail: Ez az email cím védett a spam robotoktól, a megtekintéséhez engedélyezni kell a Javasriptet. (a központi mail címre érkező leveleket továbbítjuk a címzettek felé)

elnök: Kobza Zsuzsanna /Meső/ 

elnökségi tagok: Martinovszkyné Tóth Veronika

                       Szalai Zsanett

                       Morvay Réka

web mester: Mireider Márk

honlap szerkesztő: Bíró Anna

marketing: Tóth Zsuzsa

A

SZÜLETÉS HETE KÖZHASZNÚ EGYESÜLET

7/2011.(06.25.) sz. közgyűlési határozattal egységes szerkezetbe foglalt

A L A P S Z A B Á L Y A

Preambulum

Számos kutatás bizonyítja, hogy a szülés és születés az emberi élet olyan kulcsfontosságú eseménye, amely nemcsak sűrítetten tükrözi annak a kultúrának az értékrendjét, amelyben zajlik, hanem számtalan módon visszahat a születő gyermek, a szülő nő és az egész család későbbi életére. „A születés minősége az élet minősége” igazsága megfordítva is érvényes: „az élet minősége a születés minősége”. A születés és a halál korunkra jellemző technicizálódása az emberi élet két végpontjának összetett – családi, lélektani, spirituális, társadalmi, élettani, orvosi – vonatkozásaiból csupán e történések orvosi, biológiai mozzanatát képes megragadni, az emberi társadalom és kultúra teljességébe ágyazottságát nem. Ahogy a hospice mozgalom célja a halál méltóságának, a háborítatlan szülés híveié a szülés méltóságának a visszaállítása.

Akár holisztikus, akár gyengéd, háborítatlan, természetes vagy szabad szülésről beszélünk, a meghatározó nem a szülés helye, hanem a módja. A napjainkban uralkodó felfogásra az akadémikus orvoslás által képviselt, technokrata szemléletű, irányító, beavatkozó szülésvezetés jellemző. Azok a szakemberek, akik úgy is képesek viselni a szülés szakmai felelősségét, hogy annak irányítását nem vonják magukhoz, hanem meghagyják annál, akinek a szülése éppen zajlik, nem vezetik, hanem kísérik a szülést. E régi-új értékrend képviselői magát a szülő nőt helyezik a folyamat középpontjába, elfogadva és tiszteletben tartva az anya értékrendjét, a szülésével kapcsolatos fizikai, lelki, mentális igényeit, és egyéb, a szülés körülményeire – többek között a környezetére, és családtagok jelenlétére – vonatkozó elvárásait; beavatkozást csak valódi szükség esetén, kizárólag az ő illetőleg megszülető gyermeke érdekében kezdeményeznek. A szüléskísérők a szolgáltatás helyett a szolgálat, a jelenlét, elfogadás, rendelkezésre állás attitűdjével jellemezhetők.

Fontos tapasztalat, hogy a háborítatlan szülés lehetőségét ismerő, azt választó, illetőleg átélő családokban a gyermekek száma – a csak medikalizált szülés élményét ismerő párok, családok körében tapasztalható csökkenő tendenciától eltérően – lényegesen nagyobb. A szülés után a vállalni kívánt gyermekek száma kimutathatóan magasabb, mint ahogyan azt korábban tervezték, az abortuszok aránya pedig a ma átlagosnak mondható több, mint 50 százalékról néhány ezrelékre csökken.

A Születés Hete Fesztivál 2003 óta évente megrendezett országos szakmai és kulturális rendezvénysorozat. A széles körben ismertté vált rendezvény egyre fontosabb tényezője a születésszám csökkenésének mérséklésére, megállítására, majd a növekedés megindítására törekvő, egyben a szülés jelentőségét tudatosító, s mélyebb, teljesebb megélésének feltételeit megteremteni igyekvő társadalmi összefogásnak. A rendezvényben szerepet vállaló szakmai műhelyek nem kívánnak konkurálni a kórházakkal, hanem egy egyre erősödő igény kielégítésére törekszenek, amelynek feltétele az eurokonform modellhez közelítő szülészeti gyakorlat kialakítása.

E célok elérése érdekében a Születés Hete Közhasznú Egyesület arra törekszik, hogy fokozottan ráirányítsa a társadalom széles körének figyelmét a szülés területére. Ennek érdekében a születés méltóságáért tevékenykedő szervezetekkel karöltve évről évre megrendezi a Születés Hete Fesztivált. A rendezvény időszakában – az ország egyre több városában – a megszokottnál több, a témához tartozó kiadvány megjelenését és rendezvény megtartását kezdeményezi.

A fenti célok által vezérelve a Születés Hete Közhasznú Egyesület (a továbbiakban: Egyesület) tagjai az Egyesület alapszabályának rendelkezéseit – figyelemmel a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) és a Közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény (Kszt.) rendelkezéseire – az alábbiak szerint állapították meg:

1. Az Egyesület neve és székhelye

Az Egyesület neve:          Születés Hete Közhasznú Egyesület

Székhelye:                      1082 Budapest, Leonardo Vinci u. 12-14. 1. emelet 8.

Az Egyesület önkormányzati elven működő, tanácsadó, kommunikációs, ismeretterjesztő, támogatásszervező és támogatói tevékenységet folytató társadalmi szervezet. Működése kiterjed az ország egész területére és határainkon túlra is.

Az Egyesület jogi személy.

2. Az Egyesület alapelvei

Alapelveink a következők:

a)    Természeténél fogva sem a várandósság, sem a szülés nem kóros életesemény, hanem természetes és egészséges folyamat.

b)    Kiemelkedően fontos, hogy a várandósság, a szülés és az anyaság erőszakmentes közegben történhessen, ideértve a szavakban, intézményesített rendben gyakorolt erőszakmentességet is.

c)    Az a mód, ahogy a szülés zajlik, kifejezi az adott társadalom kultúrájának alapértékeit. Ahogy a kultúrát, úgy a szülés körülményeit és módját is – holisztikus szemlélettel – minél több állami és társadalmi szervezetnek valamint természetes személynek célszerű alakítania.

d)    A várandósság, a szülés és a gyermekágyas időszak tapasztalatai kulcsfontosságúak az élet folyamatában. Ezek az élmények alapvető hatást gyakorolhatnak a nőre, a gyermekre, az apára és a családra, és hosszú távú hatásuk lehet a társadalom egészére.

e)    A szülés a szülő nő sajátja, és a segítőknek illetve szakembereknek az ő szükségleteire és vágyaira kell összpontosítani.

f)     A végső döntés joga bármely kérdésben a nőt illeti. A felelős döntés alapfeltétele a kutatásokon alapuló, teljes körű tájékoztatás. A szülés körüli támogatás a nőre és magzatra összpontosítson, egyénre szabott, humanisztikus és tapasztalati tényeken alapuló legyen.

g)    A magzat már a szülése idején, sőt az előtt is tudatos, érző emberi lény, és így is szükséges vele bánni.

h)    Törekedni kell arra, hogy a várandósság idején, a szülés alatt, és a gyermekágyas időszakban ugyanazok a gondozók álljanak rendelkezésre, akiket lehetőség szerint a várandós nő választ.

i)     Kiemelkedően fontos a kölcsönös bizalmon, tiszteleten és odafigyelésen alapuló kapcsolat a segítő és a várandós illetőleg a szülő nő, majd anya között, valamint a családdal, és/vagy azokkal, akiket ő kíván bevonni a folyamatba.

j)     Mivel az anyatej a legoptimálisabb táplálékot jelenti az újszülöttek és a csecsemők számára, valamint a szoptatás rítusa maga alapvető az anya és a csecsemő közötti hosszantartó szeretet kapcsolat/kötődés szempontjából, ezért elengedhetetlenül fontos az anya támogatása a szoptatásban.

k)    A várandósság, a szülés idején és a gyermekágyas időszakban kerülni kell a szükségtelen beavatkozásokat, szem előtt tartva, hogy minden orvosi vizsgálat és minden beavatkozás kockázatot hordoz mind a magzat, mind az anya számára. Komplikáció esetén az orvosi beavatkozásoknak kutatási bizonyítékokon és nem manipuláción és szuggesztión kell alapulniuk. Mindent meg kell tenni, hogy jogi (ön)védelem vagy más adminisztratív körülmény (pl. OEP-finanszírozás) ne kényszerítse az orvost arra, hogy a várandósság és a szülés természetes menetébe a legkisebb mértékben is beavatkozzon vagy ilyen okból beavatkozást javasoljon.

l)     Az anya és a magzat érdekei egyezők, egységben kell szemlélni őket, mivel szimbiózisban élnek egymással.

m)   Minden nőt és magzatot megillet a méltó módon szülés és születés, a természet rendje szerint, a tudomány támogatásával.

3. Az Egyesület céljai

a)    a várandós anyák szellemi, érzelmi és fizikai jóllétének támogatása;

b)    a várandós anyák támogatása, hogy várandósságukat tudatosan, a maga teljességében és félelem nélkül élhessék át;

c)    a szülés és születés belső és külső körülményeinek további javítása;

d)    a szülés további demokratizálása és humanizálása;

e)    a WHO, UNICEF és egyéb nemzetközi szervezetek egyezményeinek, ajánlásainak és irányelveinek elismertetése az anyákat gondozó egészségügyi dolgozókkal;

f)     a várandósság, szülés és a gyermekágy időszakában felmerülő kérdésekről történő igény szerinti tájékoztatás;

g)    az informált döntéshez szükséges ismeretek forrásainak folyamatos bővítése;

h)    a szülő nő önrendelkezési jogának, a választás szabadságának elismertetése és gyakorlattá tétele;

i)     a várandósgondozás, szülészeti ellátás és a szakmai és szakmaközi kommunikáció minőségének és tartalmának javítása;

j)     a szüléssel, születéssel, valamint az akörüli időszakkal kapcsolatos segítő kapcsolat személyesebbé, természetesebbé és közvetlenebbé tétele, igazodva a nő / család igényeihez;

k)    a várandósság és a szülés körülményeinek a megszülető gyermek, az anya és a család életére gyakorolt hatásait vizsgáló tudományos kutatások eredményeinek széleskörű ismertetése, és a szülészeti gyakorlatban való érvényesítésének elősegítése;

l)     a kizárólagos és a gyerek igénye szerinti szoptatás fontosságának tudatosítása és népszerűsítése;

m)   a korai gyermekgondozás és nevelés minél nagyobb önbizalommal, elégedettséggel és jó egészségben való megélésének támogatása;

n)    a szülés utáni időszakban az új szülői szerep tudatosítása, elfogadásának és elsajátításának támogatása;

o)    a nemi érés, pubertás időszakában, a nemi szerepekhez tartozó információk, tapasztalatok megélését biztosító helyzetek megteremtése (beavatás), a szerepekhez tartozó társadalmi sztereotípiák és előítéletek átkeretezése az iskolákban és egyéb oktatási intézményekben nyújtott támogatással, információk, bemutatók és tréningek segítségével;

p)    az erőszakmentes szexualitás, párkapcsolat, várandósság és szülés támogatása;

q)    krízishelyzetben lévő nők speciális támogatása;

r)     az Egyesület célkitűzéseivel azonos, vagy rokon területen működő hazai és külföldi állami és civil szervezetekkel és hatóságokkal való kapcsolatfelvétel, párbeszéd, információcsere és együttműködés;

s)    az Egyesület céljaival kapcsolatos kutatások támogatása és kivitelezése, valamint a kutatási eredmények terjesztése;

t)     az egészségügyi dolgozók pszichológiai és mentálhigiénés jártasságának és készségeinek fejlesztése.

Az Egyesület eszközei a célok megvalósítása érdekében

a)    Születés-nap(ok) – országjáró találkozók, rendezvények egész éven át;

b)    Születés Hete Fesztivál – országos szakmai, tájékoztató és kulturális rendezvénysorozat évi egy alkalommal;

c)    Születés Hete portál – internetes információs és tájékoztató szolgálat;

d)    Születésvonal – tanácsadó telefonos szolgáltatás és hírlevél;

e)    Konferencia-szervezés;

f)     Kiadványok, könyvek, brossúrák, CD, DVD, video- és audio kazetták kiadása, terjesztése és terjesztésében való közreműködés;

g)    Szakmai találkozók és konzultációk a társszervezetekkel a szemléletformálás jegyében, különböző csatornákon keresztül;

h)    Közös továbbképzések a célok elérése érdekében;

i)     Állásfoglalások, előterjesztések készítése, nyilvánosságra hozása, benyújtása a közvéleményt foglalkoztató vagy széles rétegeket érintő olyan kérdésekben, melyek az Egyesület célkitűzéseit és/vagy tevékenységét érintik.

4. Az Egyesület tevékenysége

Feladatai teljesítése érdekében az Egyesület tanácsadó, tájékoztató, ismeretterjesztő, képzési, kiadói, rendezvényszervezői, PR, továbbá reklám-propaganda tevékenységet végez, illetőleg információs és koordinációs közreműködése útján javítja a vele együttműködni kívánó, azonos, vagy rokon célok elérését maguk elé tűző szervezetek és szerveződések munkájának hatékonyságát.

Az Egyesület által végzett közhasznú tevékenységek a Közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény (Kszt.) 26. § c. pontja szerint:

-          Egészségmegőrzés, betegségmegelőzés, gyógyító-, egészségügyi rehabilitációs tevékenység [Kszt. 26. § c) 1. pont]

-          Nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés [4. pont]

-          Kulturális tevékenység [5. pont]

-          Gyermek- és ifjúságvédelem, gyermek- és ifjúsági érdekképviselet [10. pont]

-          Hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése [11. pont]

-          Emberi és állampolgári jogok védelme [12. pont]

Az Egyesület közhasznú szolgáltatásaiból a tagokon kívül más személyek illetve szervezetek is részesülhetnek.

Az Egyesület vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása, a célok eléréséhez szükséges gazdasági feltételek biztosítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez.

Az Egyesület tagjai és partnerei közötti együttműködés irányelvei

A tagok elfogadják, hogy

a)   ugyanannak a célnak az eléréséhez többféle út vezet;

b)   a különböző szemléletű csoportok egyaránt végezhetnek hasznos munkát az alábbi célok elérése érdekében;

c)   az a mód, ahogy a segítők és műhelyeik tanítványaikhoz és egymáshoz viszonyulnak a képzés és a szakmai párbeszéd, együttműködés során, tükrözi és egyben meghatározza azt a módot, amely segítő kapcsolataikban a hozzájuk fordulókkal kialakított viszonyukat jellemzi;

d)   az Egyesület tagjai elismerik mindenki jogát és szabadságát, hogy tapasztalatait másokkal megoszthassa.

Tagjai támogatnak

a)   minden olyan törekvést, amely arra irányul, hogy a tapasztalatok feldolgozása elemző tanulmánnyá szélesedjen és mélyüljön;

b)   minden (tovább)képzési lehetőséget, amely arra irányul, hogy a társadalom minden rétegének tudatosságát és felelősségvállalását fejlessze;

c)   minden kezdeményezést, amely módot ad arra, hogy a szülés körüli laikus és szaksegítséget igénylő, nyújtó vagy e segítségnyújtás módját tanuló személyek – várandósok, anyák, dúlák, bábák és mások – a különböző nézeteket valló vagy gyakorlatot követő szakmai és laikus csoportok rendezvényein, tanfolyamain, nyilvános találkozóin hallgatóként vagy előadóként részt vegyenek, internetes vagy más kiadványaikban publikáljanak, ismereteiket, tapasztalataikat, tudásukat közkinccsé tegyék.

5. Az Egyesület tagjai

5.1. Az alapítást követően az Egyesület tagja lehet minden olyan természetes, jogi személy vagy ezek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetei – tevékenységük célja és alapítóik szándéka szerint –, aki

• az alapszabály és a Protokoll (5.4.2. pont) rendelkezéseit írásbeli belépési nyilatkozatával magára nézve kötelezőnek elfogadja,
• a nyilatkozat megtételét megelőzően már legalább egyszer a Születés Hete Fesztivál valamely helyi programjának (társ)szervezője volt,
• az Egyesület alapelveivel azonosulni tud és kíván,
• vállalja az Egyesület céljainak megvalósítása érdekében történő együttműködést,
• a Közgyűlés által évente meghatározott mértékű tagdíjat megfizeti, továbbá
• írásban kéri az Egyesület tagjai közé az Egyesületbe történő felvételét,
• felvételi kérelmét az Elnökség elfogadja.

A tagsági jogviszony az Elnökség elfogadó határozatával jön létre.

5.2. Az egyesületi tagság megszűnik a tag halálával (megszűnésével), kilépésével vagy kizárásával.

5.2.1. A kilépést írásban kell közölni az Elnökség valamelyik tagjával.

5.2.2. Az Elnökség írásbeli, titkos szavazással meghozott határozattal kizárhatja azt a tagot, aki az alapszabály vagy a Protokoll (5.4.2. pont) rendelkezései ellen súlyosan vét. Kizárási oknak minősül pl. az az eset, ha a tag tagdíjfizetési kötelezettségét – írásbeli, megfelelő határidőt tartalmazó felhívás ellenére – nem teljesíti. Az Elnökségnek a kizárásról szóló határozatával szemben – annak kézhezvételétől számított 15 napon belül – az érintett tag fellebbezéssel élhet a Közgyűléshez, melyet az Elnökséghez kell benyújtania. Az Elnökség a fellebbezés megtárgyalása érdekében annak közlésétől számított 60 napon belüli időpontra köteles a Közgyűlést összehívni. Az Elnökség által kizárt tag a kizárásról szóló határozat kézbesítésétől kezdve tagsági jogait nem gyakorolhatja, azonban amennyiben az Elnökség a fentieknek megfelelően nem hívja össze a Közgyűlést, a kizárt tag a 60. nap elteltével – illetőleg a Közgyűlésnek a kizárási határozatot hatályon kívül helyező döntése alapján e határozat kézhezvételét követően – ismét jogosult tagsági jogainak gyakorlására.

5.3. Az Egyesület tisztségviselőjéül bármelyik – természetes személy – tag megválasztható, ha törvényben szabályozott kizárási ok vele szemben nem áll fenn.

5.4.1. Az Egyesület minden tagja köteles a közgyűlési határozattal meghatározott mértékű tagdíjat megfizetni, továbbá köteles az Egyesület céljainak megvalósítása érdekében tevékenyen közreműködni, valamint az alapszabály és a Protokoll (5.4.2. pont) rendelkezéseit betartani.

5.4.2. A Protokoll azoknak a szabályoknak, elveknek az összessége, amelyek egyrészről a Születés Hete Fesztivál szervezőinek a tevékenységét és egymáshoz való kapcsolatát, másrészről a jogtulajdonoshoz fűződő jogviszonyát szabályozzák. A Protokoll az alapszabály mellett az Egyesület működésének alapdokumentuma.

6. A Közgyűlés

6.1. Az Egyesület legfőbb szerve a Közgyűlés. A Közgyűlés a tagok összessége.

6.2. Kizárólag a Közgyűlés hatáskörébe tartozik:

• az ügyintéző és képviselő szerv tagjainak megválasztása és éves beszámolójának elfogadása;
• az alapszabály megállapítása és módosítása;
• az éves költségvetés és a tagdíj megállapítása;
• az Egyesület éves beszámolójának és a közhasznúsági jelentés jóváhagyása;
• az Egyesület más társadalmi szervezettel való egyesülésének, továbbá feloszlásának a kimondása;
• döntés mindazokban az ügyekben, amelyet az alapszabály vagy jogszabály a Közgyűlés hatáskörébe utal.

6.3. A Közgyűlést az elnök vagy az elnökhelyettes hívja össze. A Közgyűlésre minden tagot, továbbá minden, a Közgyűlés napirendjére tűzött kérdéssel közvetlenül érintett személyt a napirend közlésével kell meghívni úgy, hogy a meghívók elküldése és a Közgyűlés napja között legalább 8 nap időköznek kell lennie.

6.3.1. A Közgyűlést írásban, postai úton küldött meghívóval kell összehívni. Ezen kívül a Közgyűlés összehívása szabályos akkor is, ha a fentiek szerinti határidőben és tartalommal a meghívó a tag részére e-mail vagy telefax útján kerül megküldésre, és a tag a Közgyűlés napját legalább 3 nappal megelőzően e-mail útján vagy más, írásbeli formában visszaigazolja a meghívó szabályszerű közlését.

6.3.2. A tagok az értesítési címükben esetlegesen bekövetkező változást kötelesek az Elnökségnek bejelenteni, ennek elmulasztása esetén a korábbi címükre küldött meghívót szabályszerűnek kell tekinteni.

6.3.3. Az Egyesület a közhasznú működésével, tevékenységével és gazdálkodásával kapcsolatos Közgyűlés nyilvánosságát köteles biztosítani oly módon, hogy a Közgyűlés tervezett időpontját, helyszínét és napirendjét legalább 8 nappal a Közgyűlést megelőzően – a szavazati és tanácskozási jogot nem adó megjelenés lehetőségére utalva – közzé is kell tenni az Egyesület internetes honlapján vagy olyan, legalább helyi terjesztésű, írott vagy elektronikus sajtótermékben, amely bárki által hozzáférhető és megismerhető.

6.4. Évente egyszer rendes Közgyűlést kell tartani, továbbá rendkívüli Közgyűlést kell tartani, ha a tagok egyharmada azt – az ok és a cél megjelölésével – kívánja.

6.5. Az Egyesület minden tagja a Közgyűlésen azonos mértékű szavazati joggal rendelkezik.

6.6. A Közgyűlés határozatképes, ha a szavazati joggal rendelkező tagok többsége (azaz legalább 50%-a + 1 fő) jelen van. Ha a Közgyűlés nem volt határozatképes, az emiatt megismételt Közgyűlés az eredeti napirendben szereplő ügyekben a jelenlévők számától függetlenül határozatképes; a megismételt Közgyűlést az eredeti –­ határozatképtelenség miatt elmaradt – Közgyűlés időpontját követően, legalább 1 órán túli időpontra kell összehívni, amelynek időpontját és helyszínét az eredeti Közgyűlés meghívójában kell megjelölni.

6.7. Ha a Közgyűlés összehívására nem szabályszerűen került sor, határozatot csak akkor hozhat, ha valamennyi tag jelen van, és a Közgyűlés megtartása valamint a napirendi kérdések megtárgyalása ellen a tagok egyike sem tiltakozik.

6.8. A Közgyűlés a határozatait – eltérő rendelkezés hiányában – egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Az Egyesület éves beszámolójának és közhasznúsági jelentésének elfogadásához legalább egyszerű szótöbbséggel hozott határozat szükséges. A Közgyűlés az Egyesület tisztségviselőit is nyílt szavazással választja meg, kivéve, ha a titkos szavazást a Közgyűlésen a tagok többsége kéri.

7. Az Elnökség

7.1. Az Egyesület ügyintéző és képviselő szerve a Közgyűlés által választott 4, azaz négy főből álló Elnökség. Az Elnökség vezető tisztségviselői az ugyancsak a Közgyűlés által megválasztott elnök, elnökhelyettes és elnökségi tagok.

7.1.1. Az Elnökségnek bármely – természetes személy – tag megválasztható, ha törvényben szabályozott kizárási (összeférhetetlenségi) ok vele szemben nem áll fenn.

7.2. A Közgyűlés az Elnökség tagjait határozott vagy határozatlan időtartamra választja.

7.2.1. A határozatlan időtartamra választott elnökségi tag e megbízatásáról 60 napos határidővel bármikor lemondhat. A lemondást írásban kell eljuttatni az elnök vagy az elnökhelyettes részére azzal, hogy e 60 napos időtartam a lemondás szabályszerű kézbesítésétől kezdődik. Lemondásának hatályossá válásáig az elnökségi tag köteles az ilyen tisztséget ellátó személyektől elvárható gondossággal ellátni feladatait. A lemondás határidejének elteltével – vagy ha azt megelőzően a Közgyűlés új elnökségi tagot választott – a lemondott személy elnökségi tagsága és az azzal összefüggő valamennyi joga illetve kötelezettsége megszűnik.

7.2.2. A Közgyűlés az elnökségi tagot tisztségéből bármikor visszahívhatja, amennyiben annak magatartása, tevékenysége az Egyesület céljainak megvalósulását jelentős mértékben veszélyezteti, akadályozza.

7.3. Két közgyűlés között az Elnökség dönt minden olyan kérdésben, amely nem tartozik kizárólag a Közgyűlés hatáskörébe. Döntéseiről, intézkedéseiről a következő Közgyűlésen az Elnökség köteles beszámolni.

7.4.1. Az Elnökség határozatképes, ha tagjainak többsége – azaz ha az Elnökség 3 tagú, legalább 2 tagja, ha 4 vagy 5 tagú, legalább 3 tagja – jelen van. Az Elnökség a szükséghez képest – de legalább évente egyszer – tart ülést, melyet az elnök hív össze.

7.4.2. Az Elnökség ülésére minden tagját a napirend és az azzal kapcsolatos lényeges információk közlésével kell meghívni úgy, hogy a meghívók elküldése és az ülés napja között legalább 8 nap időköznek kell lennie. Ezzel egyidejűleg az ülés tervezett időpontját, helyszínét, napirendjét és az azzal kapcsolatos legfontosabb információkat – a szavazati és tanácskozási jogot nem biztosító megjelenés lehetőségére utalva – közzé kell tenni az Egyesület internetes honlapján vagy olyan, legalább helyi terjesztésű, írott vagy elektronikus sajtótermékben, amely bárki által hozzáférhető és megismerhető.

7.4.3. Bármely, az Elnökség döntésében érdekelt egyéb személyt, szervet az ülésre lehetőség szerint külön is meg kell hívni.

7.4.4. Az elnökségi ülés összehívásának és megtartásának szabályaira egyébként a Közgyűlésre vonatkozóan megállapított rendelkezések irányadók, azzal, hogy a megismételt elnökségi ülés határozatképességéhez legalább 3 tag jelenléte szükséges.

7.5. Az Elnökség az ügyrendjét egyebekben maga határozza meg. Döntéseit egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza.

7.6. Az Elnökség főbb jogai és kötelezettségei:

• tagfelvételi kérelem elfogadása,
• az éves beszámoló elkészítése,
• a szervezeti és működési szabályzat kidolgozása, módosítása,
• az Egyesület munkájának évenkénti értékelése, az erről készült beszámoló elkészítése,
• az Egyesület tevékenységének tervezése és szervezése,
• a tagság folyamatos tájékoztatása,
• a Közgyűlés határozatainak végrehajtása,
• döntés minden olyan egyéb kérdésben, amelyet jogszabály vagy az alapszabály az Elnökség hatáskörébe utal.

7/A. Elnök

Az elnök főbb jogai és kötelezettségei:

• a Közgyűlés összehívása,
• az Egyesület nyilvántartásainak vezetése,
• harmadik személyekkel való szerződések megkötése,
• az Egyesület képviselete.

A Protokoll módosítására az elnök csak az Elnökség javaslatainak figyelembe vételével jogosult. A módosítás érvényességének feltétele a Születés Hete Alapítvány képviselőjének ellenjegyzése (írásbeli hozzájárulása).

7/B. Elnökhelyettes

Az elnökhelyettes az elnök akadályoztatása esetén teljes hatáskörben helyettesíti az elnököt azzal, hogy az elnök három hónapot meghaladó akadályoztatása esetén a teljes hatáskörű helyettesítéshez a Közgyűlés hozzájárulása is szükséges.

Az elnökhelyettes jogosult továbbá az Egyesület képviseletére, harmadik személyekkel való szerződések megkötésére a jelen alapszabályban foglaltak szerint.

8. Az Egyesület képviselete, bankszámla feletti rendelkezés

Az Egyesület képviseletére továbbá a bankszámla feletti rendelkezésre az elnök önállóan, a többi elnökségi tag az Elnökség egy másik tagjával együttesen jogosult.

9. Az Egyesület vagyona

9.1. Az Egyesület vagyona elsősorban a tagok által fizetett tagdíjakból, a tagok önként vállalt egyéb juttatásaiból, illetőleg a külső támogatók felajánlásaiból, hozzájárulásaiból képződik.

9.2. Az Egyesület a gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a jelen alapszabályban meghatározott tevékenységére fordítja.

9.3. Az Egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik. Az Egyesület a tartozásaiért saját vagyonával felel; a tagok – a tagdíj megfizetésén túl – az Egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.

10. A Közgyűlés és az Elnökség működésének nyilvánossága

10.1. A Közgyűlés és az Elnökség ülései nyilvánosak, a 6., 7. és az e pontban írtaknak megfelelően.

10.1.1. A Közgyűlés és az elnökségi ülések nyilvánosságát csak a személyiségi jogok védelmében, kivételesen, többségi határozat alapján lehet korlátozni; a Közgyűlés személyi kérdésekben zárt ülésen határoz.

10.2. Az elnök a Közgyűlés és az elnökség határozatainak tartalmáról, a döntéshozatali jegyzőkönyv kivonatával írásban értesíti az érintetteket. A kivonatból ki kell tűnnie – ahogyan az eredeti jegyzőkönyvből is – annak, hogy mi a döntéshozó szerv döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya miként alakult. A Közgyűlés és az Elnökség határozatait közzé kell tenni az Egyesület internetes honlapján vagy olyan, legalább helyi terjesztésű – írott vagy elektronikus – sajtótermékben, amely bárki által hozzáférhető és megismerhető.

10.3. Az Egyesület működésével kapcsolatos iratokba az Egyesület tagsága betekinthet a kezelőjének és őrzőjének előzetes – ésszerű időben történő – értesítése mellett.

10.4. Az Egyesület közhasznú működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba (ideértve a közhasznúsági jelentést is) az elnökkel történt előzetes egyeztetés alapján munkaidőben bárki betekinthet, saját költségére másolatot készíthet. A keletkezett iratokba történő betekintés iránti kérelem történhet személyesen, telefonon, írásban, telefaxon, e-mail útján. Az elnök a betekintést kérő kérelmét a kérelem tudomására jutásától számított 15 napon belül köteles teljesíteni, akadályoztatása esetén köteles helyettesről gondoskodni. Az iratbetekintés során biztosítani kell a személyiségi jogok védelmét.

10.5. Az Egyesület a közhasznú működésével, szolgáltatásai igénybevételének módjával, beszámolói közlésével kapcsolatosan a nyilvánosságot köteles biztosítani, egyrészt a jogszabályokban meghatározott módon (közzétételi kötelezettség), másrészt a jelen alapszabályban szabályozott módon (nyilvános közgyűlés és elnökségi ülés, közzététel, iratbetekintési jog és felvilágosítás-adási kötelezettség).

11. Nyilvántartás, egyéb általános szabályok

11.1. A Közgyűlés és az Elnökség minden lényeges döntését jegyzőkönyvben rögzíti. A Közgyűlésről készült jegyzőkönyvet az Elnökség jelenlévő minden tagjának valamint az Egyesület erre kijelölt két hitelesítő tagjának alá kell írnia.

11.2. Az elnök köteles mind a Közgyűlés, mind az Elnökség által hozott döntések nyilvántartását naprakészen vezetni. Ezt a jogkörét a titkárra átruházhatja. A nyilvántartásnak alkalmasnak kell lennie arra, hogy megállapítható legyen a döntések tartalma, időpontja és hatálya, az azokat támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges, a személye is).

11.3. Az Elnökség jogosult akár valamelyik tagot, akár kívülálló személyt pénztárosi teendők ellátásával megbízni. A pénztáros részére díjazás állapítható meg.

11.4. A Közgyűlés és az elnökségi ülés határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján

a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, az alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.

11.5. Nem lehet a felügyelő szerv tagja illetve az Egyesület könyvvizsgálója – amennyiben az Egyesületnél ilyen szerv működik – az a személy, aki

a)  az Elnökség tagja,

b)  az Egyesülettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,

c)  az Egyesület cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az Egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, az alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatást –, illetve

d)  az a)-c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója.

11.6. A közhasznú szervezet megszűnését követő két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be – annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig – vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.

11.7. Az Elnökség és – amennyiben az Egyesületnél ilyen testület működik – a felügyelő szerv tagja, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

11.8. Ha az Egyesület éves bevétele meghaladja az ötmillió forintot, külön felügyelő szervet kell létrehoznia.

12. Az Egyesület megszűnése

Az Egyesület megszűnik feloszlással, más társadalmi szervezettel való egyesüléssel, feloszlatással, illetőleg megszűnésének megállapításával.

13. Egyéb rendelkezések

13.1. Az Egyesület jogi személy.

13.2. Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete politikai pártoktól független, azoknak anyagi támogatást nem nyújt és tőlük támogatást nem fogad el.

13.3. Az Egyesületet az illetékes bíróság 2004. március 01-jén nyilvántartásba vette, mely végzés 2004. március 27-én jogerőre emelkedett.

13.4. A jelen okiratban nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyv, az Egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény valamint a Közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény rendelkezései az irányadók.

Protokoll

1. A Születés Hete Protokoll fogalma

A Születés Hete rendezvénysorozat az év egy meghatározott hetében párhuzamosan, sok helyszínen, közös témához (szülés, születés főtéma minden évben, aktuális téma ennek egy, az adott évre kijelölt részterülete) kapcsolódó programoknak a Születés Hete védjegy alatt történő összehangolt megjelenítése. A Születés Hete Protokoll (a továbbiakban: Protokoll) a 2003. évtől rendszeresen, évről évre megrendezésre került Születés Hete védjegyű országos szakmai és kulturális rendezvénysorozat lebonyolítása során kialakított és továbbfejlesztett rendszer, amelynek alapján a helyi programok szervezése, összehangolása, és közös név alatti megjelenítése történik. A protokoll elemei:

• a Születés Hete védjegyoltalom alatt álló név,

• a Születés Hete logo,

• a Születés Hete arculati kézikönyv,

• a Születés Hete internetes portál,

• a rendezvénysorozat előkészítéséhez és lebonyolításához kapcsolódó felületértékesítési lehetőségek,

• a szervezői közösség tagjait összekötő, több szálú információs hálózat,

• az évről évre bővülő és aktualizálódó programétlap és előadói adatbázis,

• az évről évre bővülő tapasztalatok rendszerezése útján kialakított és továbbfejlesztett know-how,

• a Születés Hete rendezvénysorozat védnökségére, propagálására a tárgyévben megnyert közismert személyiségek támogatásával biztosított médiamegjelenés és on-line marketing háttér.

2. A protokoll felhasználásban résztvevő felek

A protokoll felhasználásban a Protokollgazda és a Rendezvényszervezők vesznek részt. A Protokollgazda kijelölésének joga évről évre a Születés Hete Alapítványt (a továbbiakban: Alapítvány) illeti. Az Alapítvány2009-ben a Születés Hete Közhasznú Egyesületet (a továbbiakban: Protokollgazda) jelölte ki a Protokollgazda feladatainak ellátására. Az egyesület a jelölést elfogadta.

A Rendezvényszervezők (a továbbiakban: Szervezők) a Születés Hete rendezvénysorozat helyi programjait✹ a Protokollban foglalt rendelkezések alapján, teljes körűen, önállóan szervező közreműködők. A Szervezőktermészetes személyként, vagy valamely szervezet képviselőjeként állnak kapcsolatban a Protokollgazdával. A kapcsolat létrejöhet egyesületi tagsággal, vagy keretszerződéssel. Az egyesületi tagok tagsági jogviszonyuk alapján jogosultak a Protokoll felhasználására. Esetükben a tárgyévi felhasználásról regisztráció készül a régió megjelölésével. A szerződéses partnerek a Protokollgazdával megkötött szerződésük alapján válnak jogosulttá a Protokollnak a tárgyéven belül történő felhasználására. A Szervezők (a Protokollgazda tagjai és szerződött partnerei) együttesen alkotják a szervezők közösségét. A szervezők közössége nem jogi személy.

3. A Protokollgazda kötelezettségei a Protokoll használata során

• Az Arculati kézikönyv átadása a szerződött, vagy regisztrált Szervezőknek;

• a Születés Hete elnevezés, védjegy és logó használatának engedélyezése a Szervezők által a megadott időben és témában szervezett rendezvényekre;

• rendezvényhelyszínenként külön oldalak biztosítása Születés Hete portálon a Szervezőknek programjaik, szervezeteik, valamint támogatóinak bemutatására, továbbá tetszés szerinti egyéb közlendőinek megjelenítésére, ha azok nem állnak szemben a Születés Hete szellemiségével;

• a Szervezők által szervezett programok felvétele Születés Hete portálon át elérhető adatbázisba;

• szervezői és szponzori igénytől függő mennyiségű netkártya megtervezése, legyártása, és a Szervezőknek igény szerinti bontásban történő átadása;

• szervezői és szponzori igénytől függő mennyiségű Kismamamappa megtervezése, legyártása, és a Szervezőknek igény szerinti bontásban történő átadása;

• országos médiamegjelenés és on-line marketing háttér biztosítása;

• a szponzori támogatások gyűjtését segítendő, évente változó felületek biztosítása a szponzorok üzeneteinek megjelenítéséhez.

4. A Szervezők kötelezettségei a Protokoll használata során

A Szervező

• ismeri, elfogadja, s rendezvény- és programszervezői tevékenysége során figyelembe veszi A Születés Hete alap- és irányelvei című, az alábbi internetes címen található dokumentumban foglaltakat: http://docs.google.com/Doc?id=dhn28v3t_96cbqvqzcs;

• a szervezői közösségnek a tárgyévi rendezvénysorozatot indító és lezáró rendezvényén részt vesz, akadályoztatása esetén képviselteti magát;

• az általa szervezett helyi programok költségeinek fedezését biztosító forráskereső és -teremtő tevékenységet végez, aminek során szponzorokat és mecénásokat nyerhet meg, támogatásért folyamodhat a helyi önkormányzathoz, más költségvetési szervekhez, alapítványokhoz, pályázatot kiíró szervekhez, helyi vállalkozókhoz, magánszemélyekhez;

• a szervezői közösség találkozói között – a kapcsolattartásra rendelkezésre bocsájtott párhuzamos kommunikációs csatornák (levelezőlista, TT [tábortűz], fórum, hírlevél, blog) közül a számára legmegfelelőbb eszközök igénybe vételével – törekszik a rendszeres kapcsolattartásra, ennek során a felmerülő tapasztalatok kölcsönös megosztására. Tisztában van azzal, hogy a szervezői közösség tanuló szervezetként működik, ezért kérdéseit a „Kérdezz és felelj!” szabály betartásával teszi fel, azaz kérdések és problémák megosztása esetén nem mulasztja el a lehetséges válaszok és megoldások felkínálását;

• a Protokoll és az Arculati kézikönyv alkalmazásával, valamint a Programgazda által nyújtott on-line segítség igénybevételével megtervezi a Születés Hete helyi rendezvényeit (ezen belül biztosítja a helyszínt, kiválasztja és összehangolja a programokat, kialakítja az arculatot, vagy közreműködik a kialakításában, felkéri az előadókat, megfelelő körülményeket, feltételeket és kellékeket biztosít, stb.);

• megtervezi és biztosítja a helyi rendezvény promócióját, ennek során online és offline csatornák igénybe vételével, az elektronikus és nyomtatott sajtó útján (szórólapok, plakátok és egyéb hordozók felhasználásával, más rendezvényekhez kapcsolódó toborzó tevékenységgel, a személyes kapcsolatok interaktív hálózatának tudatos használatával előzetes tájékoztatást adva a programokról közönségszervezést végez, illetőleg közönségszervezére vállalkozó partnereket von be a rendezvény iránti érdeklődés felkeltésére, a látogatottság növelésének segítésére. Az e tevékenységhez kapcsolódóan megjelenő nyomtatványok, hirdetések elkészít(tet)ése során ragaszkodik a szerződésének, vagy regisztrációjának elválaszthatatlan részét képező Arculati kézikönyvben szereplő arculathoz, azaz az abban rögzített színek, formák, betűtípusok, arányok alkalmazásához;

• gondoskodik a Születés Hete általa szervezett helyi programjainak megtartásáról egy (Születés-nap), kettő, három (Születésfesztivál), vagy több (Születés Hete) napon át, amelyek az adott évben meghirdetett kezdő- és zárónap közé, vagy e napokra esnek. A Születés Hete rendezvénysorozathoz való kapcsolódás feltételeként – a napok számától függetlenül – legalább öt program megtartásáról gondoskodik;

• a programokat egységesen regisztrálja vagy regisztráltatja a Programgazda nyilvántartási rendszerében, és – helyesírási ellenőrzés után – közzéteszi a Születés Hete portálon rendelkezésére bocsátott aloldalon, ahol egyúttal (kattintással előhozható adatbázis készítése útján) biztosítja az előadók és szolgáltatásuk összes háttérinformációjának megjelenését. A rendelkezésére bocsátott aloldalt saját igényeinek, illetőleg a rendezvények feltételeinek biztosítását támogató háttérszervezet(ek) és támogatók (szponzorok és mecénások) igényeinek figyelembe vételével szerkeszti vagy szerkeszteti;

• munkája során törekszik a csapatépítésre, a regionális szinten kapcsolódásra alkalmas újabb szervezők és rendezvényhelyszínek bekapcsolódásának elősegítésére, a Születés Hete kezdeményezésének extenzív és/vagy intenzív növekedésére. A kapcsolatok kezelése során törekszik a régión belüli és régióközi kapcsolatok egyensúlyának megteremtésére és fenntartására;

• kommunikációjában óvja és védi a a Születés Hete, a szervezők közössége és a Programgazda jó hírét;

• a záró rendezvényt követő napokban – 3 héten belül – elkészíti és átadja/megküldi az általa szervezett, és/vagy látókörébe került eseményekről való beszámolót, észrevételeinek és javaslatainak csatolásával.

5. A Protokoll használat díja, költségviselés, jutalék

A Protokollgazda közhasznú tevékenységként szolgáltatja a protokoll egy éves használati jogát, ezért semmilyen jogcímen nem számít fel díjat, költséget, royaltit.

A Protokollgazda és a Szervezők a Protokoll 3. és 4. pontjában meghatározott kötelezettségeik költségviselői, így ezek teljesítése a felek közötti pénzmozgást nem igényel. A Protokoll nem zárja ki, hogy a felek között egyéb – a Protokollban rögzített rendelkezésekbe nem ütköző – pénzmozgást igénylő kapcsolat jöjjön létre, ezek azonban külön szerződésben szabályozandók. A felületértékesítésre vonatkozó szerződések az alábbi megállapodás alapul vételével köthetők meg. A felületértékesítésből származó nyereséget (az értékesítés bevétele és a ráfordítások különbözete) felek megosztják egymás között az alábbiak szerint:

• a Szervezőként aktív egyesületi tagok – megállapodástól függően – az általuk hozott hirdetések utáni nyereség 100%-ára, vagy a teljes bevétel 50%-ára jogosultak,

• külső, szerződött Szervezők az általuk hozott hirdetések utáni nyereség 50%-ára, vagy – megállapodástól függően – a teljes bevétel 25%-ára jogosultak.

6. Módosítás, közzététel

A Protokollt a Protokollgazda csak az Alapítvány képviselőjének ellenjegyzésével módosíthatja. A módosítás tényéről a Protokollgazda köteles írásban értesíteni a Szervezőket. E kötelezettségét a Protokollgazda e-mail útján is teljesítheti. A Protokoll mindenkori hatályos változatát a Protokollgazda a http://docs.google.com/Doc?id=dhn28v3t_86gxhr5gcv internetes címen köteles közzétenni, és ahhoz munka-, szabad- és pihenőnapokon egyaránt 24 órás hozzáférést biztosítani.

✹ A „helyi” szó alatt elsősorban település értendő, nagyobb települések esetén azonban egy-egy kerületet, vagy intézményt is jelölhet, ha egy adott településen belül kettő vagy több, egymástól térben is elkülönülő, önállóan finanszírozott és promotált programsorozatról van szó.