Az utóbbi években egyre kevesebb gyerek születik, s a leendő szülők mind fontosabbnak tartják az újszülött egészségét.

Leginkább a fejlődési rendellenességektől félnek, amelyek a betegségeknek olyan sajátos csoportját képezik, ahol teljes gyógyulást nem lehet elérni. Míg a csecsemőknél sikerült korlátozni a korábban leggyakoribb betegségek kórokozóit – a fertőzéseket, táplálkozási hiányártalmakat –, addig a fejlődési rendellenességek megelőzése terén kevés sikert ért el az orvostudomány. Az elmúlt években ezeknek legfeljebb a méhen belüli felismerésére nyílt lehetőség, de ekkor már csaknem mindig a terhességmegszakítás volt az egyetlen lehetőség. Ez a „modern Taigetosz" azonban semmiképpen sem tekinthető optimális megoldásnak.

Később, az 1990-es években a magzatvédő vitaminok áttörést jelentettek a fejlődési rendellenesség megelőzésében, s így az oly sok szomorúságot okozó betegségcsoport előfordulásának korlátozásában is. Az Egészségügyi Világszervezet újabb állásfoglalása szerint e speciális vitaminok az összes súlyos fejlődési rendellenesség minimum egy negyedének-egy harmadának kivédésére képesek. Fontos lenne, ha ezt minden kisbabát tervező pár tudná, s időben elkezdhetné szedni a magzatvédő vitaminokat.

Ezzel olyan új megelőzési módszer van a kezünkben, amellyel évente ezres nagyságrendben meg lehet előzni a súlyos eseteket. Nagyon fontos azonban hangsúlyozni, hogy e vitaminok szedését már a fogamzás előtt el kell kezdeni. Legfontosabb jellegzetességük ugyanis, hogy fontos szerepet játszanak az életfolyamatok szabályozásában, és az, hogy a szervezet nem képes az előállításukra. Hiányuk olyan súlyos betegségeket okozhat, mint a C-vitamint nélkülöző táplálékok fogyasztásakor bekövetkező skorbut, vagy a D-vitaminhiány okozta angolkór.

A genetika most tetőző forradalmának köszönhetően viszont bizonyos vitaminok teljesen új megvilágításba kerültek. Kiderült például, hogy néhány génhiba ártalmas hatásának a kivédésére is képesek. Az úgynevezett magzatvédő vitaminokkal kellő időben és megfelelő mennyiségben – bizonyos génhibákból eredő problémákat ellensúlyozni lehet. E vitaminok közül legfontosabb a folát-folsav, de a B12, B2 és B6 védő hatása is igazolt.

A magzatvédő vitaminok hatását eddig egyetlen készítmény alkalmazásakor igazolták kétséget kizáróan két klinikai vizsgálat során, amelyen több mint tízezer kismama vett részt. Ha ezt a szert a fogamzás előtt minimum egy hónappal kezdték el szedni, s a terhesség első három hónapjában folytatták, az agy- és koponyahiány, valamint a nyitott gerinc esetének mintegy 90 százalékát lehetett kivédeni. Igazolódott hatásos szerepük azonban a gyakori szívrendellenességek, a műtéti beavatkozást igénylő veserendellenességek és a testi fogyatékosságot okozó végtaghiányok megelőzésében is. Az említett vitamin szedése mellett a fogamzás hamarabb bekövetkezett, és kismértékben az ikerterhességek aránya is megnőtt. A koraterhességben sok kellemetlenséget okozó émelygés, hányinger és hányás előfordulása is számottevően csökkent.

A magzati fejlődés zavartalansága, és bizonyos súlyos fejlődési rendellenességek kivédése érdekében a leendő édesanyáknak feltétlenül szükségük van a magzatvédő vitaminokra. Beszedésükre kétféle lehetőség van.

Az első a természetes forrásból való bevitel. Nyilvánvalóan ez lenne a legtermészetesebb és legegyszerűbb, de sajnos ennek megvalósíthatósága gyakran korlátozott. Vegyük például a folsavat (B11-vitamint). A női szervezet folsav-folát (B11-vitamin) igénye a magzati fejlődés korai időszakában jelentősen megnövekszik. Magyarországon a fogamzás körüli időszakban a nők átlagosan napi 0,16 mg folátot fogyasztanak. Egyes fejlődési rendellenességek kivédéséhez azonban ennek négyszeresére lenne szükség, mivel ez képes az említett génhiba ártalmas következményeinek semlegesítésére. A hiányzó 0,50 mg pótlásához naponta 15 tányér spenótot kellene elfogyasztani. Nem valószínű, hogy erre bárki hajlandó lenne.

A magyar lakosság vitaminellátottsága köztudottan alacsony. Megdöbbentő tény, hogy – egy vizsgálat szerint – a magyar várandós anyák 97 százalékának valamilyen vitaminhiánya van. A terhességi vitaminpótlás jelentőségét felismerve a tudósok olyan kombinációt állítottak össze, amely segít felkészíteni a női szervezetet a változásra.

A legfontosabb azonban a magzatvédő szerek szedésének ideje. Az agy- és koponyahiány, valamint a nyitott gerinc a magzati fejlődés 15. napjától alakul ki, éppen akkor, amikor kimarad a nők – terhességet jelző – havivérzése. A speciális vitamin és a folsav szedését ezért a tervezett fogamzás előtt minimum egy hónappal el kell kezdeni. A súlyosabb fejlődési rendellenességek a magzati fejlődés 15. és 77. napja között alakulnak ki, ezért a vitaminokat legalább a terhesség 12. hetéig folyamatosan szedni kell.

A szükséges felvilágosítás hiánya miatt, sajnos, Magyarországon még a terhességüket tervezőknek is csak viszonylag kis hányada kezdi meg a fogamzás előtt a magzatvédő vitaminok szedését. Hollandiában 1991-ben indították el a fejlődési rendellenességek megelőzése érdekében a programot, és jelenleg már a leendő várandósok 70 százaléka él ezzel a lehetősséggel. A leendő édesanyák hazánkban is nagyon sokat tehetnek ősi vágyuk: az egészséges kisbaba érdekében, ha élnének a magzatvédő vitaminok adta lehetősséggel.

Dr. Czeizel Endre
orvos-genetikus

Forrás: Vital Magazin • 2005. április 1. • 18. o.