Csodálatos utazás a fogantatástól a születésig

A nemi sejtekben a kromoszómák gyöngysorként helyezkednek el. Ezek a csodálatos gyöngyszemek tartalmazzák az örökítőanyagot. A szülők sejtjei minden tulajdonság kialakításához két gént tartalmaznak, de minden párosnak csak az egyik tagja kerülhet a baba génállományába.

A cikk Alexander Tsiaras és Barry Werth: Csodálatos utazás a fogantatástól a születésig című albuma alapján készült, mely bámulatos képeket tár az olvasó elé, aki eddig legfeljebb csak az ultrahangfelvétel elmosódott formáit láthatta ugyanebben az időszakban.

Vajon mi történik éppen most a babával?

9 hónap telik el úgy, hogy a leendő szülők azon töprengenek: vajon kire hasonlít majd a kis poronty? Egészséges lesz? Kitől mit örököl? Okos lesz, mint az apja és szép, mint az anyja? Mikor egy baba megszületik, rögtön téma lesz, melyik szülőre hasonlít. A gyermek azonban korántsem félig apu, félig anyu. Előfordulhat, hogy valamelyik előd, esetleg a dédnagymama tulajdonságai is előbukkannak, de megjelenhetnek teljesen új, a családra egyáltalán nem jellemző tulajdonságok.

Bal felső kép: a frissen kilökődött petesejtet a cukorból és fehérjéből álló ún. kumulusz látja el tápanyagokkal.

Jobb felső kép: ilyen a petesejt a kumulusz nélkül. Jól látszik a zona pellucida (a vékony, rózsaszín vonal), a „védvonal”, amin a spermának mindenképpen át kell jutnia ahhoz, hogy megtermékenyítse a petesejtet.

Balra: a petesejt sokszoros nagyításban. 

A borsók

A modern genetika atyja, Gregor Mendel a 19. század elején az öröklődést borsókon vizsgálta. Legérdekesebb felfedezése, hogy megtalálta az arányosságot az eltérő tulajdonságok átörökítésében. Bebizonyította, hogy a második generáció borsói 25%-ban a nagyszülők tulajdonságait, színeit is magukon viselik. A kísérletek során kiderült, hogy vannak domináns és lappangó gének. A gén a DNS egy-egy összetartozó szakasza. A domináns gének felelősek azért, hogy a gyermek néhány tulajdonságában a szüleire hasonítson. A lappangó gének a későbbi generációkban bukkanhatnak fel, így megvan az esélye, hogy egy kisbaba korábbi felmenőire hasonlít majd.

A gének

A hímivarsejt és a petesejt együttesen felel az apróság tulajdonságainak kialakításáért. A megtermékenyítés után a génállomány megsokszorozza önmagát, így a kisbaba minden sejtje tartalmazni fogja azt. A nemi sejtekben a kromoszómák gyöngysorként helyezkednek el. Ezek a csodálatos gyöngyszemek tartalmazzák az örökítőanyagot. A szülők sejtjei minden tulajdonság kialakításához két gént tartalmaznak, de a minden párosnak csak az egyik tagja kerülhet a baba génállományába.

A molekulaszerkezetek határozzák meg, hogy kik vagyunk, és hogy milyen lesz a gyermekünk. Minden génnek meghatározott feladata van. Vannak, amelyek a szemszínért, hajszínért felelősek, mások az arc, a csontozat, az izomzat kialakításában játszanak fontos szerepet.

A környezet

Mind a hímivarsejtben, mind a petesejtben 23 kromoszóma található, ami a test más sejtjeiben lévő kromoszómáknak (46) a fele. DNS-ünk négy alkotóeleme a négy nukleotid: adenin (A), citozin (C), guanin (G) és timin (T).

Az öröklődés nagyon összetett dolog, nem állíthatjuk, hogy egy kisbaba csak felmenői génjeinek terméke lenne. Hogy a gyermek természete milyenné válik, azt az élete során megszerzett rengeteg tapasztalat, és a szülei is alakítják. A gének csak az alapot adják, az emberpalánta temperamentumát, az intelligenciáját határozzák meg, vagy hogy érdeklődő, esetleg konzervatív, rendszerető, vagy rendetlen lesz-e.

Nem kell, hogy aggodalommal töltsön el saját hagyatékunk. Jusson eszünkbe, hogy szüleink és nagyszüleink is túlélték a fogantatás versenyét, így biztosak lehetünk benne, hogy gyermekünk esélyei is kiválóak.

A könyvről
 
Ünnepelj! - szól a könyv első oldalának felirata. Hogy miért is? Ünnepeljünk minden új élet kialakulásakor, s ünnepeljünk, hogy a technológia és az orvostudomány fejlődésének köszönhetően most végre bepillanthatunk az anyaméhbe, valamint végigkísérhetjük a fogantatástól a születésig tartó időszakot. Hiszen attól, hogy többet tudunk róla, az emberi lény létrejötte továbbra is: csoda.

A képes albumban a szerző, Alexander Tsiaras bámulatos képeket tár az olvasó elé, aki eddig legfeljebb csak az ultrahangfelvétel elmosódott formáit láthatta ugyanebben az időszakban.

A könyvnek minden lakásban helye van, ott is ahol, csak most várják az első babát, ott is, ahol már tipegők forgatják fel a nappalit. És főleg azokban a családokban, ahol még csak tervezgetik az utódlást.

Számtalan káprázatos fotóval, a magzat életéről készült soha nem látott pillanatfelvételekkel a világ egyik legizgalmasabb utazására csábít a Csodálatos utazás a fogantatástól a születésig.