Szenzációs felfedezést tettek orosz tudósok. Azt állítják, hogy bizonyítékkal rendelkeznek: a mágneses viharok hatással vannak a születendő gyermekek nemére.

Orosz tudósok szenzációs felfedezése

Azt már eddig is tudták, hogy a Nap-tevékenység hat a bioszférára, azt azonban homály fedte, milyen módon befolyásolja a biológiai folyamatokat. Az Itógi című moszkvai hetilap most arról adott hírt, hogy a szentpétervári Központi Radiológiai Tudományos Kutatóintézet szakembereinek sikerült meghökkentő választ kapniuk néhány izgalmas kérdésre. Az eddigi kísérletek sem hagytak kétséget afelől, hogy a szélütések száma és a vérnyomás szintje a földmágnesesség növekedésének a hatására emelkedik. Az állatkísérletek után 600 szentpétervári és Leningrád megyei lakosnál azonban megvizsgálták azt is, hogy születésük ideje és nemi hovatartozásuk között van-e összefüggés.

Összevetették nemüket a mágneses aktivitással. Nem volt nehéz dolguk: 1914 óta ugyanis nyomon követik a Föld mágneses mezejének az alakulását. Az igazi nehézség abban rejlett, hogyan állapítsák meg a megtermékenyítés napját. 280 napot levontak a születés dátumából, így következtettek a valószínűsíthető dátumra.

Az eredmény meghökkentő. Egyértelműen kiderült az összefüggés a mágneses viharok és a születendő gyerekek neme között. Világossá vált, hogy az ember nemének alakulása nem véletlenszerű, hanem a szervezet bonyolult folyamatának a része. Amikor csökken a mágneses mező aktivitása, a leendő gyermek nagyobb valószínűséggel lesz fiú, mint leány. Az arány 16 fiú 10 lánnyal szemben. Ha viszont kritikus szintet ér el a mágneses mező, 15 lányra csak 10 fiú jut.

Nem jutottak a tudósok közös nevezőre a tekintetben, hogyan hat a mágnesesség a hímivarsejtre és a petesejtre. Az első lépéseket azonban már megtették afelé, hogy választ kapjanak erre az érdekes kérdésre.

Az már ma is világos, hogy mivel a mágnesesség rossz hatással van a szervezetre, károsíthatja a sejteket. Ezért a szervezet védekező mechanizmusokat kapcsol be. Ilyen védekezés maga a női embrió. Ezzel kapcsolatban a tudósok arra hívják fel a figyelmet, hogy a női nem a stabilitást, míg a férfi inkább az új keresésével járó labilitást képviseli. Vészhelyzetben a szervezet a stabilitást keresi.

A biológusok azt is kiderítették, hogy a katasztrofálisan szigorú téli időszakban, nagy éghajlati ingadozások közepette, a légnyomás csökkenésekor, azokban a napokban, amikor a hó esőre vált, a szervezet szintén bekapcsolja védekező mechanizmusát, s ez a lányok születésének kedvez. Éppen az ilyen jellegű éghajlatváltozással, a naptevékenység és a mágneses viharok gyakoriságával magyarázzák, hogy az elmúlt 50 évben megnőtt a női lakosság száma a férfihoz képest.

A szentpétervári tudósok következtetéseit támasztja alá moszkvai kollégájuk, Grigorij Obuhov is. Azt állítja, hogy a mágneses mező nemcsak a születendő gyermek nemére van hatással, hanem a leendő ember idegrendszerére, pszichikumára is.

A szentpétervári tudósok mindenkit óvnak attól, hogy következtetéseik alapján próbálják megtervezni jövendő gyermekük nemét. Még csak kezdeti stádiumban lévő kísérletekről van szó, amelyeket további kutatásokkal kell alátámasztani. Obuhov viszont meg van győződve arról, hogy már eddigi ismereteink is elegendőek ahhoz, hogy a fogantatáskor megmondható legyen a születendő gyermek neme, sőt emocionális sajátossága is.

Lehetséges, hogy a távoli jövőben a családtervezés azzal kezdődik majd, hogy a házaspárok a fizikusokhoz fordulnak tanácsért?

Barabás Péter

Forrás: Népszava Online • 2005. február 4.