A tesztoszteronnak és kémiai származékainak tényleges hatásai kor, szerv és faj szerint változók. Az állatfajok között jelentős különbség mutatkozik abban a tekintetben, hogy milyen sajátosságokban nyilvánul meg a nemek közötti különbség, és ezek nemcsak az emlőmirigyek fejlettségét jelentik.
„Mindennap mentek látogatni a rokonok a szülő asszonyt. Vittek neki húslevest, benne húst, csibét, megköszöntötték. Italt is vittek neki a poszitáig mindennap."
Ma minden hetedik európai párnak vannak problémái a termékenységgel, de egy vezető brit orvosszakértő szerint ez az arány egy évtizeden belül elérheti az 1:3 arányt.
Zökkenőmentes terhesség volt, a baba szépen növekedett, fejlődött, én pedig élveztem, hogy újra megélhetem ezt a csodát. Egy kis lény fejlődik bennem, és kilenc hónap óriási várakozás után megszületik egy egészséges, gyönyörű kisbaba. Nagyon vártam ezt a pillanatot, legszívesebben toltam volna előttem az időt, hogy végre láthassam, magamhoz öleljem. Férjem javaslatára Márknak neveztük el, és én azonnal magaménak éreztem a nevét. Márk evangéliuma jutott róla eszembe, és noha nem vagyok mélyen vallásos, azt gondoltam, Márkot a Jóisten küldte, és dolga van itt a Földön nálunk, és csak minden rendben lehet vele.
A környezetszennyezés éppúgy károsíthatja a nemzőképességet, mint a cigaretta. A szoros nadrág, a biciklizés, az ölbe fektetett laptop károsítja a férfiak nemzőképességét – jóformán naponta jelennek meg ilyen típusú kutatási eredmények. Ezek egyelőre mind csak tudományos megalapozottság nélküli feltételezések.
Dr. Egyed Jenő professzor úr, az Országos Szülészeti és Nőgyógyászati Intézet (OSZNI) vezetője nemcsak vendége volt a 2004. októberi II. Nemzetközi Bábakonferenciának, hanem fel is szólalt. Álláspontja meglehetősen markáns, de éppen ezért érdemes megismerni. Az alábbiakban teljes terjedelmében közreadjuk a professzor úr hozzászólását.
Hogyan lehet egy ilyen egyszerű és természetes dolog, mint a szoptatás, kérdéses a társadalom, a társadalom egészségéért felelős szereplők számára? Kérdéses annyira, hogy szükség van mind az anyák figyelmét felkeltő akciókra, mind a szakemberek képzésére.
A nemünket a génjeink határozzák meg, melyek az emberi test minden egyes sejtjében huszonhárom pár, kromoszómának nevezett mikroszkopikus csomagban találhatók. A huszonhárom pár mindegyikének egyik tagja az anyánktól származik, a másikra az apánktól teszünk szert. A huszonhárom emberi kromoszómapárt számozzák, és a megjelenésükben tapasztalható következetes eltérésekkel különböztetik meg egymástól. Amikor mikroszkópon át nézzük, 1-től 22-ig a párok mindkét tagja egyformának látszik. Csak a 23. pár, az úgynevezett nemi kromoszómák esetében térnek el egymástól, és csakis a férfiaknál, akik ebben a 23. párban rendelkeznek egy nagy kromoszómával (amit X-kromoszómának hívnak) és egy kicsivel (az Y kromoszómával). A nőknél ugyanitt két, párba rendeződött X-kromoszómát találunk.
A szülő asszonyt az édesanyja ez idő alatt segítette. Aki másnap felkelt, az összeesett. Most azért van annyi sok lábfájós asszony, mert nem fekszik ki a gyermekágyat. A régi öregek a nagycsaládban úgy gondolták, hogy az asszony szülés után két hétig kell, hogy feküdjön.
Nem titok már, amit két ember tud – tartja a mondás, tán nem alaptalanul. Ha egy szülőpár úgy dönt, nem mondják el gyermeküknek, hogy örökbe fogadták, kockázatos, nehéz feladatra vállalkoznak.
