A legújabb kutatások szerint egy anya és a csecsemője egymásra hangolódásának egyértelmű élettani jelei vannak: szó szerint együtt dobban a szívük. Anya és gyermeke képes a szívverését milliszekundumos pontossággal szinkronizálni -  állapították meg izraeli kutatók negyven anya és három hónapos csecsemőik vizsgálata alapján.

Életutunk egyik kitüntetett időszakába, a megszületés utáni első órák világába kíván betekinteni ez az írás. A témát két úton közelítjük meg: Elsőként ráláthatunk arra az objektív adatokkal alátámasztott tudásanyagra, ami a tudományos kutatások eredményei nyomán rajzolódik ki. A másik út inkább szubjektív színezetű lesz, és azt vizsgálja meg, milyen emlékeket, élményeket hordozunk magunkban a megszületésünk utáni időszakból. Ma már tudjuk, hogy a magzatkori és újszülöttkori emlékeket megőrzi az emlékezetünk, és normál tudatálapotban ugyan nem tudjuk azokat elérni, de bizonyos pszichoterápiás módszerekkel, például hipnózissal, imaginációval vagy testmunkával a korai élmények feltárhatóak. Áttekintjük a Születni-újjászületni csoportterápia résztvevőinek beszámolóit arról, miként élték meg a születésük utáni időszakot az imaginációs gyakorlatban. A végére talán az is kiderül, találkozik-e a két út, és ha igen, hol lesz ez a találkozás.

A kisbaba a születésétől kezdve kész arra, hogy kapcsolatot teremtsen másokkal. Sokat segíthetsz abban, hogy megtanulja: együtt lenni jó.

Német kutatók hatvan újszülött sírását elemezve arra a meglepő eredményre jutottak, hogy a német babák másképp sírnak, mint a franciák – mégpedig mindegyikőjük a saját anyanyelvén. Az újszülöttek ugyanis már az anyaméhben magukévá teszik szüleik nyelvét.

A babák hónapokkal azelőtt megkezdik a „nyelvtanulást", hogy kimondanák az első szót. Már a születés utáni első hetekben megkezdődik ez a folyamat. A nagyon fiatal csecsemők is érzik a különbséget a beszéd és más jellegű hangok között; ez az első lépés. El tudják különíteni a férfi és a női beszédet, valamint szüleik és más felnőttek hangját. A kutatók szerint a csecsemők agyműködésének sajátosságai miatt alakul ki ez a képesség nagyon korán.

A baba az első perctől kezdve érdeklődik az arcok iránt. Megfigyeli a mimikát és a hanghordozást, reagál az érzelmekre. Így amikor lágy, megnyugtató hangot hall, biztonságban érzi magát.

A baba agya születésekor a felnőttkori méretének körülbelül negyede, és hároméves koráig ez a szerv fejlődik a leggyorsabban. A szellemi fejlődés több tényező függvénye. Részben öröklött képességek határozzák meg, részben pedig olyan külső tényezők, mint az egészségi állapot, a táplálkozás, a tapasztalatok és a gondozás, törődés. Másképp fogalmazva: a szellemi fejlődés nagyban függ attól, hogy mit mondtok a kicsinek, hogyan bántok vele.